mondogatjuk

Damoklész kardja lóg a feje felett! Akkor szokták ezt mondani, ha egy valós, bármikor bekövetkezhető veszély fenyeget valakit, valakiket, vagy valamit. A kard már önmagában is veszélyes eszköz lehet, pláne ha felettünk lóg, de ezt még azzal is lehet fokozni, hogy egyetlen szál lószőr tartja tőlünk távol.

Damoklész még időszámításunk előttről való, állítólag a 4. század környékéről. Ettől függetlenül a természete és a vágyai nagyban hasonlítottak a mindenkori emberéhez, azaz szeretett volna szép és boldog életet. Ezt ő a hatalom és a gazdagság által teremtett gondtalan életben látta meg. Hangot is adott eme vágyának, oly módon, hogy az akkori türannosz (általában igen gazdag és mindenféle rangokat magáénak tudó egyeduralkodó) nagy jómódját kívánta magának. Az akkori türannosz II. Dionüsziosz volt, és úgy tűnt készséggel teljesíti Damoklész vágyát. Leültette a saját uralkodói székébe és ugyanabban a bánásmódban részesült, mint az uralkodók.

Miután a gazdagság és a hatalom minden előnyét élvezhette, a türannosz úgy gondolta ismerje meg Damoklész az uralkodással járó hátrányokat is. Ezért a feje fölé egy szál lószőrrel tartott kardot lógatott, élével lefelé. Ez a kard jelképezte mindazt a veszélyt, ami a hatalom és a gazdagság velejárója. Damoklész egy idő után másra sem tudott gondolni, mint az őt fenyegető kardra, és ezért már nem tette őt boldoggá a fényűző élete. Le is mondott az uralkodói életmódról.

A tanulság