mondogatjuk

Az oldalt itt találod

https://mondogatjuk.wordpress.com/mondogatjuk/

„Illés szekere zörög.” Ezt mondják, ha mennydörög az ég, vagy ha Illés napján (július 20.) mennydörög az ég. A szekérről úgy tartják, hogy amolyan szállítóeszköz, az életből halálba, a Föld és a Menny között. Egyben köze van a megváltó eljöveteléhez (mint Jákób lajtorjája esetében is), „előkészület” , felkészítés formájában. A próféciák szerint, Krisztus második eljövetelét is Illés érkezése fogja jelezni. Ezért is köthető a világvége, mennydörgéssel és villámlásokkal kísért, hatalmas viharokhoz, és egyéb természeti katasztrófához.

Ímé, én elküldöm néktek Illyést, a prófétát, mielőtt eljön az Úrnak nagy és félelmetes napja.

Illés

Időszámításunk előtt a 9. században élt, és Tisbéből származott. Egészen addig nem is lehet róla tudni semmit, ameddig Isten el nem küldte őt Izraelbe. Az egész történet ott kezdődik, hogy Izrael királya Akháb, olyan királynőt választott magának, aki pogány hitet kezdett el terjeszteni a birodalomban. Isten azért küldte oda Illést, hogy tudassa a királlyal, addig nem lesz eső a birodalmában, ameddig vissza nem térnek az egy igaz Isten hitre. Az uralkodópár nemtetszésének hangot adva, Illést üldöztetni kezdte, aki menekülni, bujkálni kényszerült. Miután már több éve tartott a szárazság, Isten megint elküldte Illést a királyhoz, ahol az uralkodó többszáz prófétájával szembeszállva, áldozatot mutatott be, amit az Úr látványosan elfogadott: „Akkor alászállt az Úr tüze, és megemésztette az égőáldozatot, a fát, a köveket és a port, és felnyalta a vizet, amely az árokban volt.”  Mindezt előre jól megszervezve, a nép előtt tette, akik haragjukban elpusztították a hamis papokat. Aztán esett az eső. Az uralkodó felesége bosszúból meg akarta öletni Illést, akinek megint menekülnie kellett. Ettől még tovább tevékenykedett mint próféta, lett egy tanítványa is Elizeus.

Illés történetéről bővebben: http://biblia.hu/az_oszovetseg_a_muveszetekben/illes_profeta http://jelesnapok.oszk.hu/prod/unnep/szent_illes_profeta

Wiki:  http://hu.wikipedia.org/wiki/Ill%C3%A9s_pr%C3%B3f%C3%A9ta

A tüzes szekér

Elizeus elmondása szerint, Illés nem egyszerűen meghalt, hanem Isten tüzes szekeret küldött érte a Mennyből, és oda felvitte őt, megkímélve a haláltól. Azért értelmezhető a feltámadás előjelének, mert Illés anélkül távozott az élők közül, hogy ténylegesen meghalt volna. A tüzes szekér az, amit mi Illés szekerének nevezünk.

Tűzszerkerek, vagy Illés szekere? http://www.filmvilag.hu/xista_frame.php?cikk_id=6991

Magyar Katolikus Lexikon: http://lexikon.katolikus.hu/I/Ill%C3%A9s%20szekere.html

Illés napi néphagyományok  

Időjárási megfigyelések szerint ezen a napon gyakoriak a viharok. A mezőn ezen a napon munkatilalom volt, nehogy a villám csapjon valakibe a szabad ég alatt. Általában féltek ettől a naptól, mert gyakran fordult elő jégverés, vagy a vihar szétzilálta illetve felgyújtotta a kazlakat.

http://www.unnep.mentha.hu/julius.htm

Az Illés név, Ady, az Illés-együttes és Bródy

Illés, az Éliás névből ered, melynek jelentése: Jahve az én Istenem.

Ady Endre egyik verseskötetének címe: Az Illés szekerén.

Az Illés szekerén című kötetben szerepel „Az úr Illésként elviszi mind…” című verse.

Az Illés-együttes nevét az alapító tagokról kapta, tehát nem a prófétára utal. Bródy János, a zenekar egykori tagja „Az Illés szekerén” címmel adta ki szólóalbumát, melynek utolsó dalszövege „Az úr Illésként elviszi mind” című Ady szerzemény.

Ady vers Varga Vilmostól, szöveg + angol változat: http://www.visegradliterature.net/works/hu/Ady_Endre/Az_Ill%C3%A9s_szeker%C3%A9n

Versek Illés szekeréről, és mindenféle ráolvasások Illés napjára: http://jelesnapok.oszk.hu/prod/unnep/szent_illes_profeta

Mit jelent Illésként élni, Illés szekerén utazni?

A legtöbb elemzés szerint az Illésként élő emberek azok, akiknek valamilyen küldetésük van, és ezt a küldetésüket függetlenül a körülményektől, teljesíteni próbálják. Illés szekerén utazni, sajnos nem tudom pontosan mit jelent, talán annyit, hogy valaki Illés sorsára jut. Egyéni megfejtésekhez segítség lejjebb.

Az Úr Illésként elviszi mind,
Kiket nagyon sujt és szeret:
Tüzes, gyors sziveket ad nekik,
Ezek a tüzes szekerek.

Az Illés-nép Ég felé rohan
S megáll ott, hol a tél örök,
A Himaláják jégcsucsain
Porzik szekerük és zörög.

Ég s Föld között, bús-hazátlanul
Hajtja őket a Sors szele.
Gonosz, hűvös szépségek felé
Száguld az Illés szekere.

Szivük izzik, agyuk jégcsapos,
A Föld reájuk fölkacag
S jég-útjukat szánva szórja be
Hideg gyémántporral a Nap.

Elemzések

Az Úr Illésként elviszi mind…

Az Illés szekerén c. kötetben van három olyan vers, amikben próféták képei jelennek meg; Illés, Jónás és János különös szerepe és Ady különleges küldetéstudata fonódnak össze ezekben.  A három vers cím szerint: „Az Úr Illésként elviszi mind”, „A nagy Cethalhoz” és „Az Isten harsonája”.  Ezek a versek tele vannak tűzdelve bibliai utalásokkal, így az eddigi verselemzéses formát félrehagyva, csupán a bibliai részekre vonatkozó utalásokat olvashatjuk.

A ciklus nyitóverse egyben a kötet első verse is. Egyértelműen költői program, ill. célkitűzés jelenik meg az ilyen helyzetű versekben. De ki is volt Illés? Illés próféta Isten kiválasztottja volt, a Királyok könyvének szereplője. Első megjelenésekor már látszódik az Istennel való bizalomi kapcsolat és a küldetéstudat erőssége:

„Illés ezt mondta Ahábnak: Az élő Úrra, Izráel Istenére mondom, akinek a szolgálatában állok, hogy ezekben az esztendőkben nem lesz sem harmat, sem eső, hanem csak az én szavamra.” (1Kir. 17:1)

Illés történetének azonban két része van, az egyik a Királyok könyvének első részében, a másik pedig a második részében. A második történetet Elizeus meséli el Illésről. Ebben szerepel az a kulcsfontosságú momentum is, mikor tüzes szekéren a mennyországba megy. A párhuzam Ady és a bibliai történet főszereplője közt, hogy mindkettőjük kiválasztott volt és lélekben közel álltak Istenhez. A költő sorsközösséget vállal ebben a versben az „Illés-néppel”, akiknek a leírása adja a vers tengelyét. Az első versszak:

„Az Úr Illésként elviszi mind,

Kiket nagyon sujt és szeret:

Tüzes, gyors sziveket ad nekik,

Ezek a tüzes szekerek.”

Akiket nagyon sújt az Isten, azokat szereti? Az isteni gondviselés egyedi felfogása jellemző a költőre. Erről olvashattunk már az előző versek kapcsán is, és még ezután is szóba fog kerülni. De az efféle felfogás nem idegen a Bibliától sem. Jób történetében egy jámbor és Istennek tetsző életű ember sorsa és élete bontakozik ki. Jób jómódú, családja és barátai mind egészségesek, szeretetben élnek, semmiben sem szenvednek hiányt. Mindenük megvan: tisztelet, anyagi javak és az Isten közelsége. Jób nem is marad hálátlan: minden nap megköszöni ezt Istennek. A történet fordulata, hogy a Sátán és Isten egy párbeszédet bonyolítanak le a mennyekben.

„Akkor az Úr így szólt a sátánhoz: Felfigyeltél-e szolgámra, Jóbra? Mert nincs hozzá foghatóa földön: feddhetetlen, derék ember, féli az Istent és kerüli a rosszat. A sátán azt válaszolta az Úrnak: Talán bizony ingyen olyan istenfélő az a Jób? Nem magad emeltél-e sövényt köré, háza és minden vagyona köré? (…)Csak nyújtsd ki egyszer a kezedet és nyúlj hozzá egész vagyonához! Szavamra, szemtől szemben fog majd káromolni!” (Jób 1:8-11)

Ezután Jób élete megváltozott. Egyszerre mindenét elveszette, amit Istentől kapott, de mégis hálát adott Istennek és dicsérte a nevét.

„Ha a jót elfogadjuk Isten kezéből, miért ne fogadnánk el a rosszat is?” (Jób 2:10)

Ennek értelmében a szóban forgó vers nyitóképe egy bibliai utalás lehet, ami újfent csak egy prófétáról szól. A próféták kiválasztottsága lehet Ady „vonzódásának” titka az efféle emberekhez.

A következő kép a „tüzes szekér”. Ez már egyértelműen Illés történetére utal. Illés élete végén, tüzes szekéren ragadtatott fel a mennyekbe. Ez volt az utolsó útja, melynek révén Istennel találkozhatott. A költő sok jelzőt használ mind a szekerekre, mind pedig az „Illés népre”. A szekér: tüzes, gyors, porzik, zörög.  A szekér átvitt értelemben lehet egy a versben megjelenő másik kép értelmi síkja is: az Úr tüzes és gyors szíveket ad azoknak, akiket szeret, valójában ezek a tüzes szekerek, amik a végzetükbe viszik őket vagy felviszik őket Istenhez. Illés is ilyen, gyors és tüzes szívet kapott, küldetése az volt, hogy királyokat adjon Izrael népének, és miután Elizeust, a tanítványát felkente (így királlyá tette) befejezte küldetését, így Isten mellett volt már a helye.

„És lőn, a mikor menének(ti. Illés és Elizeus) és menvén beszélgetének, ímé egy tüzes szekér tüzes lovakkal elválasztá őket egymástól. És felméne Illés a szélvészben az égbe.” (2Kir. 2:11)

A vers logikája szerint a „küldetés” a közös Isten kiválasztottjaiban, ennek az ihletésnek a megnyilatkozása ez a vers.

http://irodalomtortenet.wordpress.com/tagozatok/tanari-tagozat/modszertani-segedletek/

Az Úr Illésként elviszi mind (Az Illés szekerén)

Téma: küldetéstudat – mi a sorsa azoknak, akik áldozatot hoznak a küldetésük során?

- Illés próféta bibliai példázata szimbolizálja a magyar próféták (=költők) sorsát

- tüzes szekér = költők szíve

- magasságokba rohan, célokat tűz ki magának, de a meg nem értettséggel kell szembesülnie

- aki prófétaszerepet vállal mint költő,nemcsak dicsőség, hanem szenvedés lesz a sorsa

- ellentétek!

http://users.atw.hu/berze2007/irodalom/ady.doc?atw_referer=http%3A%2F%2Fkereso.startlap.hu%2Findex.php%3Fq%3Dill%25C3%25A9s%2Bszeker%25C3%25A9n%2Butazni%26sise%3Da%26search%3Dgoogle